Namármost azt sokan tudni vélik, hogy a terhesség és szoptatás alatt az anya szervezetének a korábban megszokotthoz képest többek között lényegesen több kálciumra van szüksége. Ha a megnövekedett igényt nem követi a emelt szintű ásványi anyag bevitel, akkor annak az anya szervezete látja kárát, mert a két lábon járó inkubátorba az van beprogramozva, hogy először a bent lévő csemetét lássa el minden földi jóval, aztán foglalkozzon a TMK feladatokkal. Ha a magasabb kálciumigényt nincs lefedezve, akkor először a mutter mondhat le a fogairól, és egyúttal számolhat a csontritkulással is.

Szerencsére vannak olyan iskolák is, amelyek szerint ez nettó hülyeség, fantazmagória, urbánus legenda. A megnövekedett táplálékbevitellel arányosan nő a szükséges építőanyagok mennyisége is, tehát ha korábban elég volt a kálcium, akkor a gyerek fejlődése és/vagy a szoptatás miatt sem fog szétporladni és kihullani az anyuka foga. Azért ez megnyugtató.

De akkor miért van az, hogy a keresztgyerekeim anyukájának a szoptatás alatt komoly fogproblémái jelentkeztek, és miért van az, hogy Dr. Degunak is pont tegnap tört le a protkóból egy darab? (tudom, lehetne mondani azt is, hogy biztos családon belüli erőszak, de hát mégsem vagyok egy Damu Buci, vagy Stohl Roland) Azt azért ne mesélje be nekem senki, hogy a nyálban lévő hormonszint megemelkedése miatt gyengült elgyengült fogíny miatt tört le a foga.