A fürge kis fordulékony Cobránkat a feleségem féltette a folyamatos futástól, úgyhogy bérbe vettem egy Bob Utility-t Fruzsiéktól. Van már ezzel kapcsolatban néhány történés, talán egyszer majd le is írom, de röviden elég annyi, hogy ég és föld a különbség. Stabilabb, mint a magyar gazdaság, úgy megy át a kisebb úthibákon, mint kés a vajon, könnyedén megy, mint a pelenkába vizelés. 

Hamar rájöttem, hogy kell egy saját gép, úgyhogy pont kapóra jött a Brendon -20%-os Thule akciója, de mire oda jutottam, addigra a vérmes futómamik elkapkodták a teljes készletet. A webáruház üresen kongott, és hiába hívtam az üzleteket, mindenhol azt mondták, hogy elvitték az utolsó darabot is. Először letörtem, mint a bili füle, aztán megmakacsoltam magam, és az egész délelőttöt arra áldoztam, hogy a webáruházakban kerestem jó minőségű, megfizethető futóbabakocsinkat (Főnök, ha ezt olvassa, ígérem, ledolgozom a kiesést). De hiába volt az igyekezet, nem jártam sikerrel.

De mindegy volt már, mert megígértem Ripley hadnagynak, hogy megyünk a Brendonba, hiszen úgyis szükség volt néhány apróságra. Vettünk szartartó vödröt, néhány csudafini konzerkaját (cukkínis-banános-csirkemell), csörgőt, és amíg zajlott a válogatás, addig puszta kíváncsiságból elsétáltam a babakocsik felé. Persze Thule egy szál sem. A borzongás kedvéért átsétáltam az ikerrészlegre, ahol legnagyobb megdöbbenésemre belebotlottam egy Glideba! Valaki nagyon szeret engem odafenn! Régen fizettem már ki több mint száz gurigát valamiért ekkora örömmel.

Átmenetileg megint négytagúra bővült a babakocsi-flotta :-)